„Work hard, play hard!”

Nagy Levente a National Instruments magyarországi HR vezetője, a Debreceni Egyetem történelem és művelődésmenedzser szakán végzett, azon diákok egyikeként, aki már az egyetemi évei alatt is sorra gyűjtötte gyakorlati tapasztalatait. Beszélgetésünkre éppen Texas-i útjáról hazatérve kerülhetett sor...



Az ezredfordulón töltötte diákéveit az egyetemen, két szakot végezve párhuzamosan. Emellett dolgozott, számtalan önkéntes, szervezői csoportnak volt aktív tagja. Hogyan is zajlott mindez?
Egy barátom ajánlására jelentkeztem a művelődésmenedzser szakra, ő ekkor már egy rádiónál dolgozott, sok szervezői munkában vehetett részt. Ez utóbbi tevékenység mindig is nagyon érdekelt, már a középiskolai évek alatt is amolyan osztályfelelős voltam, programokat és kirándulásokat szervezve. 1997-ben sikeresen felvételiztem, majd egy évvel később jelentkeztem történelem szakra is.
Az egyetemi tanulmányaim mellett angol órákat tartottam, történelem érettségire való felkészítést vállaltam, fordításokat készítettem, illetve részmunkaidőben dolgoztam a Magyar Televízió körzeti stúdiójában négy és fél éven át. Ezenfelül a Nullpont Kulturális Egyesület tagjaként szaknapok, konferenciák, beszélgetések szervezésében vettem részt, diákokból verbuválódott szervezetként itt kiváló lehetőséget kaptunk az önálló munkavégzésre.
 
Ugyancsak az egyetemi évek során adódott egy afrikai önkéntesség lehetősége...
Mindig is foglalkoztatott az önkéntes tevékenység, ekkor találkoztam egy dán szervezettel: a Humana People to People több éve közvetített már ekkor oktatói körbe önkénteseket a világ legszegényebb területeire, főleg Afrika déli részeire. Egy féléves kaliforniai felkészítést követően ekképp kerültem Mozambikba. A program fókuszában az oktatás áll: lefedik a legkisebbek óvodai, árvaházi gondozásától az egyetemi tanulmányokig ezt az utat, a nevelés fontosságában hisznek. „Don’t give them fish, teach them how to fish!”- vallják, mely azt jelenti, hogy nem elég adományokat biztosítani ezen szegény területek lakóinak; fejlődésük kulcsát kell a kezükbe adni, mely után biztosabban tudnak saját lábra állni. Egyetemi oktatást vállaltam, kulturális és sportprogramok szervezését, illetve dolgoztam egy árvaházban.
 
Hogyan került kapcsolatba mostani munkahelyével, az NI Hungary Kft.-vel?
Az egyetem után jó kapcsolatom maradt Dr. Erdei Gábor tanár úrral (BTK, Andragógia Tanszék), hazatérésem után ő ajánlott figyelmembe egy gyakornoki állást az NI-nál. Máig úgy gondolom, az Afrikában szerzett élettapasztalat és gyakorlati felkészültség sokat számított abban, hogy végül rám esett az akkori HR vezető választása.
 
Miként jutott el mostani pozíciójáig, hogyan változtak a cég mindennapjai mióta itt dolgozik?
A National Instruments vállalatot Amerikában, Texas államban alapították 1976-ban. A debreceni gyártás megnyitásakor a teljes létszám 1500 főt jelentett, ma 7000-ren dolgozunk világszerte a cégnél. Toborzó gyakornokként kezdtem munkám, egy dinamikus, bővülési időszakban: számos interjút tartottunk, rengeteg új belépőnk volt, ezért a folyamatért voltam felelős. A gyártás mellett új funkciók is indultak, mint az IT, a szolgáltató központok, vagy a kutatás-fejlesztés. Ezekre a pozíciókra a toborzás nagy kihívást jelent, komolyabb csatornákat kell életre hívni, gyakorta fordulunk egyetemi tanszékekhez, vagy kérünk ajánlásokat itt dolgozó kollegáktól. 2006-ban a toborzási csoport vezetője lettem, majd a vállalat központjában, Austinban (Texas) tevékenykedtem, egyetemi toborzás, állásbörzék szervezése volt a feladatom, illetve részt vehetettem a kinti HR munkájában. Hazatérve bekapcsolódtam a gyártás terület HR tevékenységébe, majd 2008-ban kineveztek HR vezetőnek.
Az alapító elnök által lefektetett szemlélet: „Work hard, play hard!”- mely mindennapi munkámban is motivál: úgy látom, a HR valóban tud adni egy szervezetnek, nem egy reaktív közeg, felelősséget vállal a dolgozókért, lehetőséget és elismerést biztosít számukra, hogy ők is motiváltak legyenek a munkájukban.
 
Mit tudna javasolni a jelenlegi hallgatók számára?
Az egyetem kiváló színtér egyfajta tudás, következetesség elsajátítására, fontos, hogy a hallgatók minél több lábon álljanak, gyakorlati tapasztalatot gyűjtsenek, nyelveket tanuljanak, csak így lehetnek piacképesek. Érdemes a diplomamunka során egy életszerű témát választani, egy megvalósult projekt a későbbi munkaadó szemében értékes tapasztalatot jelenthet. Egy pályakezdő esetén kiemelt a konstruktív hozzállás, hogy azt tartsa szem előtt ő mit adhat a meglévő csapatnak, cégnek és nem fordítva.

                                                                            
Balogh Fruzsina