Az univerzum titkai nyomában

Még a laikus emberek számára is felfogható, rendkívüli jelentőséggel bír a neutrínó tömegének meghatározása, hisz általa megbecsülhetővé válik a világegyetem tömege – magyarázta Kovács Béla, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar professzora.

A neutrínó a könnyű elemi részecskék egyik fajtája; elektromos töltése nincs, semleges, innen a neve, amely olaszul „semlegeskét” jelent. Semlegessége miatt a neutrínó elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt, ez a magyarázata annak, hogy rendkívül „közömbös” az anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás igen kicsi – tette hozzá a kutató.

Az univerzum tömegének becsléséből magának az univerzumnak a létrejöttére és további sorsára vonatkozólag is következtetések vonhatók le.  Véleményünk szerint a 163-Holmium, hosszú felezési idejének és úgynevezett tiszta béta bomlásának köszönhetően ideális alanya lenne a neutrínó tömegmérésnek, ugyanakkor milligramm közeli nagyságrendben való előállítására nincs semmilyen kémiai tapasztalat, sőt az előállításához nélkülözhetetlen képződési hatáskeresztmetszetek sem ismertek. Ezért a kitűzött feladat a fontossága mellett úttörő kutatásnak is nevezhető – mondta Kovács Béla, aki több éve vesz részt a kísérletekben.

A nemzetközi összefogásban megvalósuló programban a radiokémiai feladatokat az indiai Susanta Lahiri, a Chemical Sciences Division, Saha Institute of Nuclear Physics intézetvezetője koordinálja az indiai, német és magyar radiokémikusokat összefogva, míg a többi feladatot a heidelbergi Electron Capture Ho-163 (ECHo) kísérletben Loredana Gastaldo irányítja. A munkában magyar részről Kovács Béla, a Debreceni Egyetem professzora és Szűcs Zoltán, az ATOMKI kutatója vesz részt.



Forrás: unideb.hu