Egyetemtörténet fekete-fehérben I.

Az ünnepségen jelen volt Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügy miniszter, akit aznap avatott díszdoktorai sorába az egyetem.
 

Az 1912-ben alapított Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem 1914-ben kezdte meg működését, megfelelő épületek hiányában elsősorban a Református Kollégiumban, és a város különböző területén bérelt helyiségekben. Az egyetem vezetői kezdettől fogva sürgették a központi épület felépítését.
 

Debrecen városa a Nagyerdőn hatalmas területet (112 kataszter hold földet) ajándékozott az egyetemnek, és előbb 5, majd még 3 millió aranykoronával járult hozzá az építkezéshez.
 

A Főépület terveinek elkészítésére még az I. világháború előtt Korb Flóris műépítész kapott megbízást, aki 1913-ra el is készült a neoklasszicista épület terveivel. A háborús évek gazdasági nehézségei miatt végül a központi épület alapkövét 1927. június 3-án rakták le, a munkálatokat maga a tervező irányította, a kivitelezésért pedig Stégmüller Árpád debreceni építőmester volt felelős.
 

A terveket még az építkezés közben is többször módosították. Ebbe beleszólhattak az egyetem professzorai is. Láng Nándor latin professzor javaslatára kisebbre vették az eredetileg tervezett, túl nagy, nehezen fűthető kupolát, Milleker Rezső földrajzprofesszor pedig elérte, hogy a két tervezett oldaltorony - amelyek egyike csillagászati, a másik pedig meteorológiai megfigyelő lett volna - ne épüljön meg.
 

A végleges tervet Korb Flóris 1928 májusára készítette el, de a gazdasági válság következtében az építkezés üteme lelassult, sőt, időnként szünetelt is.
 

Az ötszintes központi épület főfrontja 108 méter, mélysége 88 méter, területe pedig 6.200 négyzetméter, központja a 29 méter magas, 700 négyzetméter üvegtetős Díszudvar, amely 1932. május 15-én, pünkösd vasárnapján adott otthont az épület ünnepélyes avatásának. Ezt azonban már sem a tervező Korb Flóris, sem a kivitelező Stégmüller Árpád nem érhette meg.
 

Az eseményen Magyarország kormányzóját Petry Pál, a magyar kormányt Szily Kálmán államtitkár képviselte. Mint vendég, megjelent gróf Klebelsberg Kunó nyugalmazott kultuszminiszter is, akinek komoly szerepe volt a központi épület kivitelezésében.
 

Az ünnepély istentisztelettel kezdődött a református Nagytemplomban, ezt követően vonultak a meghívottak az alkalomra ünnepi díszbe öltöztetett központi épületbe. Az avatóünnepségen Szily Kálmán államtitkár a magyar állam köszönetét fejezte ki a két nagy „jóltevőnek”: a debreceni református egyháznak és Debrecen szabad királyi városnak. A tudomány új csarnokát Baltazár Dezső püspök áldotta meg.


 

(Forrás: A Debreceni Egyetem története 1912-2012, Megőrzött értékeink)

Forrás: unideb.hu