Élettudományi tananyagfejlesztés

Három milliárd forintból teszi gyakorlatközpontúvá és hallgatóbaráttá az élettudományi-klinikai felsőoktatást a Debreceni Egyetem a Pécsi és Szegedi Tudományegyetemmel, valamint az MTA Szegedi Biológiai Kutató Központtal közösen.

A Debreceni Egyetemen a 888 millió forintos támogatási összegből az Általános Orvostudományi, Egészségügyi, Fogorvostudományi, Gyógyszerésztudományi és Népegészségügyi Kar részvételével 69 új tananyagot dolgoznak ki. A projektben nyolc nemzetközi partnerrel működnek együtt, és 330 oktató kap szakirányú továbbképzést.

Csernoch László tudományos rektorhelyettes a csütörtöki sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a világ globalizációjával az oktatásnak és tudománynak is lépést kell tartania, és az egyetemnek válaszokat kell adnia a globalizáció változásaira. A Debreceni Egyetemre a világ minden pontjáról érkeznek diákok, akik viszik az egyetem jó hírét, ezért nagyon fontos, hogy intézményünk a nemzetközi rangsorban is méltó helyet töltsön be.

Papp Zoltán, az Általános Orvostudományi Kar dékánhelyettese úgy véli, a jelentős hallgatói létszám komoly lehetőségeket rejt, és komoly kihívásokat is jelent a kar számára.

- Az angol képzés stratégiai és gazdasági tényező az ÁOK működésében, így lényeges, hogy az oktatásban ugyanazt a nívót biztosítsák a magyar és angol képzésben résztvevőknek. A pályázat segíti a kart a piaci pozíció erősítésében, és számítástechnikai fejlesztésben is – emelte ki a professzor.  

Az Egészségügyi Karon oktatók továbbképzésére, a moduláris tanterv kialakítására, illetve a gerontológiai mesterszak létesítésének előkészítésére is készülnek . Fábián Gergely dékán a hiánypótló szak indítását azzal indokolta,  hogy elöregedő társadalomban élünk, így egyre több idősellátásban jártas szakemberre lesz szükség.

Hazánkban a debreceni Fogorvostudományi Karon tanul a legtöbb külföldi diák, ezért Hegedűs Csaba dékán a követelményekkel összhangban lévő tananyag fejlesztését, és az Alumni rendszer továbbépítését említette  a legfontosabbnak. Céljuk, hogy minél élőbb kapcsolatot ápoljanak az egykori külföldi diákokkal is.

Vecsernyés Miklós, a Gyógyszerésztudomány Kar dékánja elmondta: a gyógyszerészképzést a három fő szektorban – a közforgalmú gyógyszertárak, a gyógyszeripar és a kórházklinika területén – zajló változások is érintik, amikre nekik is reagálniuk kell. A képzési programok bővítése a fitoterápia és a biológiai gyógyszerek irányába éppúgy megvalósul a projekt révén, mint európai és amerikai kapcsolatok építése és az oktatók képzése.

A Népegészségügy Karon négy éve indult az első angol nyelvű képzés a gyógytornász és a népegészségügyi ellenőr szakokon, és fejlesztés alatt van a komplex rehabilitáció szak beindítása is. Az együttműködés és hallgatói mobilitás kiterjesztése, és dietetikus szakirány megvalósítása is a célok között szerepel – összegezte Balázs Margit dékán.

A 2014 májusában indult projekt 17 hónapja alatt a négy intézmény együttműködések kialakítására törekszik a munkaerő-piaci szereplőkkel annak érdekében, hogy minél jobban hozzáigazíthassák az egyetemek képzési kínálatát a valós igényekhez. A friss diplomásokat is szeretnék segíteni az elhelyezkedésben, ezért szélesítik a gyakorlati képzések körét, és pályakövetési modellt is kidolgoznak, továbbá a kutatási kapacitásokat, a határon átnyúló együttműködéseket is fejlesztik. A projekt eredményeként a három egyetem közös módszertani alapokat hoz létre, a tananyagot és a képzési programot pedig a területi munkaerő-piaci igényekhez alakítja.


Forrás: unideb.hu