Kerekasztal-beszélgetés a Bye Alex-jelenségről

Miért lett a „manósapkás hipszter” Magyarország kedvence?

Sok hideget és meleget hallhattunk már ByeAlexről, mióta megnyerte az MTV tehetségkutatóját, A Dalt, és ezzel a jogot Magyarország képviselésére az Eurovíziós Dalfesztiválon. A témáról mindenkinek megvan a maga véleménye, aki valamelyest otthon mozog a populáris kultúra eseményeiben. A Debreceni Egyetemen április 22-én, a Média Szakhét keretein belül zajló ByeAlexről szóló kerekasztal-beszélgetésből pedig az is kiderült, hogy a szakma legjobbjai mit szólnak a hipszterfiú sokak által vitatott tehetségéhez, sikeréhez. 


Hogy mégis milyen szakmáról van is szó, arra nem egyszerű választ adni: a beszélgetésen részt vett Bérczes Ádám, ByeAlex kiadójának képviselője, Guld Ádám médiakutató, Czirják Zoltán zenész, kürtművész, valamint az egyetem két öregdiákja, jelenlegi oktatója is, Dávid Imre pszichológus, illetve Kálai Sándor, a kommunikáció tanszék adjunktusa, aki többek között a populáris zenei kultúra kutatásával is foglalkozik. Így hát a sokféle nézőpont eleve adott volt a téma alapos átvilágításához.

Egy szakhét mindig nagyszerű alkalom nemcsak arra, hogy a hallgatók a szakma legjobbjaitól hallgathassanak előadásokat, beszélgetéseket, de arra is, hogy a képzés iránt érdeklődők is bepillantást nyerhessenek a szakon tanulók munkájába, meghallgathassák, hogyan is zajlik egy tudományos diskurzus az adott szakterületen. Ezt a lehetőséget maximálisan kihasználták a Média Szakhét szervezői, a kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók, hiszen a hét folyamán számos program során népszerű médiajelenségekre reflektáltak a szakma képviselői, mint amilyen a ByeAlex-jelenség is. A beszélgetések pedig – érthető módon – mindig nagy közönséget vonzottak.

 A fórum legnagyobb tanulsága az volt, hogy ByeAlex sikere valószínűleg abból adódik, hogy a populáris és az alternatív zene, a mainstream és az underground kultúra határvonalán tud kísérletezni Kedvesem című zenéjével, így lényegében beemeli ezt az alternatív stílust a mainstream kultúrába, ahogyan azt Kálai Sándor, a DE kommunikáció tanszékének adjunktusa is összefoglalta. Emellett pedig egy szerethető, hiteles figuráról van szó, emelte ki Dávid Imre pszichológus.
Bérczes Ádámtól, a CLS Music Kft. felelős kiadójától az is kiderült, hogy Alex, aki korábban lemezkritikákat írt náluk, nem szeretett volna elindulni A Dal vetélkedőjén, azt inkább a kiadó erőltette a Compact Disco tavalyi sikerét látva – hiszen az az együttes is a CLS „gyermeke”.
- Amikor bekerültünk a harminc legjobb közé, felhívtam Alexet, és megkérdeztem: most nagyon utálsz? – mesélte ByeAlex kiadója.

Guld Ádám, a Pécsi Tudományegyetem oktatója, neves médiakutató arra a kérdésre, hogy mitől vált ByeAlex médiajelenséggé, azt válaszolta, hogy a titok nyitja valószínűleg éppen az, hogy a Kedvesem nagyon vegyes érzelmeket vált ki a közönségből.
- A YouTube-ra feltöltött zene alá a legszélsőségesebb pozitív és negatív kommentek érkeztek: egyesek imádják, mások pedig gyűlölik a dalt. A Kedvesem épp azért vált ennyire érdekessé mindenki számára, mert nagyon szélsőséges reakciókat vált ki az emberekből, és így van miről beszélni. És persze az sem utolsó, hogy az Eurovíziós Dalfesztiválon tulajdonképpen ez az egy dal reprezentálja majd egész Magyarországot.

Kálai Sándor, a Debreceni Egyetem volt diákja, a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatója kiemelte, ByeAlex Kedvesem című száma tökéletesen beleillett az MTV műsorába.
-   A Kedvesem egyszerű dallamvilága, szívhez szóló szövege tökéletesen passzol A Dal műsorstruktúrájához. Hiszen ez egy tehetségkutató műsor, ugyanakkor csak egy dallal szerepel minden előadó. A dalok hétről hétre történő ismétlődése pedig nagyban segíti a berögzülést. Tehát adott volt egy szerencsés formátum és ehhez egy nagyon szerencsés dal, és a rendszer, úgy tűnik, működött.

Dávid Imre pszichológus a dal mellett ByeAlex manó-megjelenésére is felhívta a figyelmet:
- A siker titka részint a dal, részint az előadó, aki azt hitelessé teszi. Alex pedig filozófusként nagyon jól tudja, hogyan kell egyszerű emberi érzéseket közvetíteni.
A szakember azt is felvetette, hogy a közönség támogatása mögött akár a pszichológusok körében ismert reaktancia-elmélet is állhatott, mi szerint az emberek, ha úgy érzik, szabadságjoguk korlátozva van, akkor csakazértis-módon próbálnak ez ellen védekezni. Vagyis, mivel a zsűri a verseny során végig ByeAlex ellen volt, a közönségnek ez még nagyobb motiváció lehetett arra, hogy szavazataikkal kiálljanak az énekes mellett. 

Arról, hogy mit hoz majd a jövő, mit várhatunk az Eurovíziós Dalfesztiváltól Bérczes Ádám, a CLS felelős kiadója azt mondta: „vagy azonnal kiesünk, de ha nem, akkor benne leszünk az első tízben”. Abban az egyben tehát mindenki egyetért, hogy a Dallal kapcsolatban senki nem ért egyet…