MTA-elnök a Debreceni Egyetemen

A világon egyedülálló napfolt-adatbázist hoztak létre az elmúlt évtizedekben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a Debreceni Egyetem (DE) Botanikus Kertjében működő Napfizikai Obszervatóriumban. A létesítmény felújításáról egyeztetett kedden Lovász László, az MTA elnöke Szilvássy Zoltánrektorral a Debreceni Egyetemen. A találkozó aktualitását adta, hogy Robert von Fay-Siebenburgen, a Sheffieldi Egyetem intézetvezető professzora Ludmány Andrásnak, valamint Ábrahám Péternek, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatójának a meghívására három hónapra bekapcsolódik a debreceni Napfizikai Obszervatóriumának munkájába.

Egy-egy erős napkitörés több milliárd forintos kárt okoz a műholdakban és az elektromos hálózatokban. Robert von Fay-Siebenburgen az MTA CSFK munkatársaival – Baranyi Tünde és Ludmány András kutatókkal, valamint Korsós Marianna Brigitta fiatal napfizikussal – olyan eljárások kifejlesztésen dolgozik, amelyek segítségével időben jelezhetővé válnak ezek a napkitörések, azaz prognosztizálni tudják az űridőjárást, így biztonsággal elforgathatóak azok a műholdak, amelyek egyébként komolyabb sérülések veszélyének lennének kitéve.

A keddi megbeszélésen a DE és az MTA vezetői megállapodtak: az egyetem megkezdi a pályázati lehetőségek feltárását és elkészíti a terveket. Az akadémia elnöke kifejtette, hogy a fejlesztés során meg kell oldani a már meglévő értékek összekapcsolását.

- Kollégáink évtizedekig jelentős kutatómunkát folytattak, aminek eredményeként itt van ez a világszínvonalú megfigyelési program, amire sok értékes kutatás építhető. Másrészt itt van az épület, ami tudománytörténeti szempontból is értéket jelent, illetve lehetőséget nyújt arra, hogy például egy planetárium segítségével népszerűsítsük a tudományt – hangsúlyozta Lovász László, az MTA elnöke.

A kutatás, oktatás és turisztikai attrakció hármas funkcióját emelte ki Szilvássy Zoltán rektor is, aki elmondta, hogy az akadémia, az egyetem és a város együttműködésével újíthatják fel a létesítményt.

- Van egy kiváló program – az űridőjárás-kutatás – egy felkészült kutatói teammel, szakmai programmal, illetve van egy kitűnő helyszín. Ha a Magyar Tudományos Akadémia, a Debreceni Egyetem és a város összefog, akkor ez közösen végigvihető – jelentette ki Szilvássy Zoltán rektor.

Az épületek mellett modernizálnák a műszereket is, amelyek segítségével a kutatók megfigyelik a napot. A kutatási és oktatási feladatok mellett a létesítmény a tervek szerint a tudomány népszerűsítésében is szerepet kap, ugyanis az egykori csillagvizsgáló helyén planetáriumot alakítanak ki.

Az előzetes számítások szerint az infrastrukturális felújítások mintegy 400 millió forintba kerülnek, a műszerek ára pedig a beszerzés időpontjától függ.

Forrás: unideb.hu