Ha otthonunk, kertünk vagy irodánk díszelgő növénye egyszer csak kókadni, senyvedni kezd, gyakran nem tudjuk, mi lehet a baj. Talán túlöntöztük? Vagy éppen kevés vizet kapott? Netán kevés a fény vagy valami kórokozó támadta meg? Egyszerűen meg kell figyelnünk a jeleket, amiket a növény küld felénk – ez az alapja a növényi kommunikációnak.

- Manapság a változékony klimatikus viszonyok miatt még fontosabb, hogy megértsük a növények „beszédét”, válaszreakcióikat. Helyhez kötött életmódjuk nyomán sérülékenységük nem kérdéses. A számukra nem ideális körülményekre adott reakciójuk gyors megértése, diagnosztizálása lehetőséget ad arra, hogy minél hamarabb kezelni tudjuk a felmerülő problémát. Ez egyáltalán nem elhanyagolható, ha a növényekre mint alapvető élelmiszerekre vagy élelmiszer-alapanyagokra gondolunk – magyarázza Veres Szilvia, a Mezőgazdasági Növénytani, Növényélettani és Biotechnológiai Tanszék egyetemi docense.

A növényélettan és az ökofiziológia fejlődésének köszönhetően ma már több, hatékonyan működő eszköz, illetve módszer áll rendelkezésünkre növényeink fiziológiai állapotának mérésére, számokkal történő egyértelmű jellemzésére.

- A módszerek közül több igényli a növényi sejt feltárását, de léteznek olyanok, melyekhez nem kell feldarabolnunk a növényt, anélkül is képesek vagyunk jellemezni főbb életfolyamatait: a fotoszintézist, a légzést és a párologtatást – sorolja Veres Szilvia.

A növényi kommunikáció alapkutatása és gyakorlati hasznosíthatósága egyre inkább felértékelődik mind a növénytermesztésben, mind a természet- és környezetvédelemben. Talán kevesen tudják, hogy már növényorvosképzés is létezik, itt a Debreceni Egyetemen is.